Picit el vagyok veszve

Van az, amikor úgy érzed, hogy összecsapnak a fejed felett a hullámok, de ha igazán belegondolsz, semmi komoly nem történt/történik, csak a sok apróságból egyszerűen összejön az a bazi nagy hullám.
És kényszerevős gonddal együtt élve nem egyszerű az ilyen hullámos időszak. Bármilyen pici is a stressz, olyan egyszerű a jól “bevált” módon reagálni: enni. Nem mondom, hogy az elmúlt egy hónapban nem történt változás az ügyben, mert így visszanézve az utóbbi hetek kajanaplóját, igenis tettem apró lépéseket, bár ezek nem túl feltűnőek. De egyre többször találkozok rég elfelejtett ismerősömmel: a Fizikai Éhséggel. Már csak a Teltségérzet megismerése hiányzik, mert, ha felbukkan a Fizikai Éhség, és én elkezdek enni, akkor aztán nincs megállás….. Bár ez utóbbi se teljesen igaz, mert manapság legtöbbször 3-4 jól elkülöníthető étkezésből áll a napom kajarendje, és szerintem nem sűrűn lépem túl a súlytartó kalórialimitemet. (Tudom, tudom, nekem nem szabad a kalóriákkal foglalkoznom, ha el akarom hagyni a diétázós megrögzöttségemet.) De a tény az, hogy még így is többet eszek, mint amit -fizikailag- szükségesnek érzek.
Pozitív lépés továbbá az, hogy egy csomó dolog tisztázódott bennem, hogy miért eszek, amikor nem vagyok éhes. Azt is boncolgatom magamban egy ideje, hogy miért ennyire alacsony az önbecsülésem, próbálkozok ugye az önértékelés-növelő gyakorlatokkal is. Ennek eredményeképpen már vannak olyan pillanatok a napban, amikor felfedezem, hogy nem vagyok annyira gáz, mint amilyennek tartom magam. Persze aztán jön valami apróság, ami megint a mélybe tipor, de már akkor is volt legalább egy-két pozitív másodpercem.Mérlegre se nagyon állok. Azért mondom, hogy nem nagyon, mert néhanapján ráállok, de ez úgy kb heti 1 alkalom, és ez a korábbi mindennapos mérlegeléshez képest nem vészes, pláne azért, mert nem is borít ki az, hogy mit mutat a mérleg.
Szóval vannak változások. És ezt most azért is foglaltam írásban össze, hogy lássam, hogy történik valami. Hátha így könnyebb kimászni a hullámok közül.

Találtam egy jó képet erről, hogy milyen az étkezési zavarokból való kilábalás, és nagyon egyetértek vele: