<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kényszeres túlevés</provider_name><provider_url>https://bingeeating.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Binge Eater</author_name><author_url>https://bingeeating.cafeblog.hu/author/kinga-2/</author_url><title>Küzdelmek a kakaóvajjal</title><html>Ismét csokit gyártok. És megint nem megy. A múltkori kókuszos rémálom után gondoltam ugye, hogy, majd a kakaóvaj hoz valami jobb eredményt. Nem hozott. (Ezt már említettem pár napja, azóta újabb kísérletsorozat történt.)
Először kókusztejporral mentem neki, mert ugye az lenne a cél, hogy tejmentes csokit sikerüljön összehozni. Ami ebből a próbálkozásból lett, az konkrétan szar volt.
Ezután úgy gondoltam, hogy megpróbálom normál tejporral, mert hátha megint a kókusz okozza a zűrt. Hát nem. Ez is ehetetlen lett.
Harmadjára a youtube-ról próbáltam ellesni a technikát, hátha valamit félreértelmezek a leírt receptben, és majd a videón kiderül, hogy totál másképp kell csinálni a dolgokat. Ez se nyert. Az illata -Férj szerint- jó volt, az íze annál kevésbé.
Már ott tartok, hogy:1. Én vagyok nagyon béna.
2. Szar a kakaóvaj, amivel próbálkozok. (Még mielőtt bárki meggyanúsítana, ehető kakaóvajjal dolgozok, nem azzal, amit kozmetikumok készítéséhez ajánlanak.)

Állítólag minden csokigyár féltve őrzi a csokik receptjét. Ezek után egyáltalán nem csodálom....</html><type>rich</type></oembed>