Kényszeres túlevés

Eltelt kb 10, nem kifejezetten agyalós nap. Vendégeink voltak, és gyakorlatilag állandó jelleggel főztem/sütöttem (na, nem napi 24 órában, de sokkal többet, mint rendesen szoktam). És ezzel tökéletesen bizonyossá vált, hogy amikor főzök/sütök, akkor nincs probléma az evéssel. Úgyhogy lehet, hogy ezentúl a főzési kísérletekről fog szólni a blog (akármennyire unalmas is lesz), mert amíg… Tovább »

És keveset cselekszem. Mindig beleásom magam az elméletbe (legyen szó bármiről), és aztán látok neki a dolgoknak (ha nekilátok). Ez egy bizonyos szintig rendben is van, hiszen egy új elektromos kütyünek is (általában) elolvassuk először a használati útmutatóját, és csak azután kezdjük buzerálni magát a kütyüt. Az a baj, hogy én már annyit agyalok, és… Tovább »

Az nincs.Se kajatéren, se csokifronton. Na, jó, ez így, ebben a formában nem igaz. Legalábbis a kajára nem. Elég sokszor előfordul mostanság, hogy akkor eszek, amikor éhes vagyok. De aztán újra és újra elszabadul a pokol. Egyszerűen muszáj enni. Szörnyű. Egy lépés előre, kettő hátra. Nehéz így előrejutni. De legalább már néha éhes vagyok. Bár… Tovább »

Ismét csokit gyártok. És megint nem megy. A múltkori kókuszos rémálom után gondoltam ugye, hogy, majd a kakaóvaj hoz valami jobb eredményt. Nem hozott. (Ezt már említettem pár napja, azóta újabb kísérletsorozat történt.) Először kókusztejporral mentem neki, mert ugye az lenne a cél, hogy tejmentes csokit sikerüljön összehozni. Ami ebből a próbálkozásból lett, az konkrétan… Tovább »

Az a fajta kiborulás volt, amikor ordítottam, sírtam, és néha még egyszerre is ment a kettő. Nem történt semmi különös, csak egyszerűen felidegesített, hogy milyen béna vagyok. Idegesített, hogy képtelen vagyok bizonyos dolgokra. Idegesített, hogy ezt gondolom magamról, hogy képtelen vagyok rájuk. Idegesített, hogy vannak olyan dolgok az életemben, amik fejleszthetők, én meg nem teszek… Tovább »

1. A hányásfóbia igenis jó dolog, mert sokszor csak a hányástól való félelem tart vissza a zabálástól. 2. Nem baj, hogy a kakaóvajas házi csoki kísérlet se sikerült jól, mert már kezdek megundorodni a csokitól, és ilyet én még életemben nem tapasztaltam. 3. Tök jó, hogy az elmúlt egy évben képtelen voltam annyira felfejlődni a… Tovább »

Rájöttem, hogy döbbenetes energiákat fordítok az evésre (nem konkrétan a rágásra-nyelésre, stb, hanem az evéssel való foglalkozásra: az “enni kéne valamit”-től a “most kitartok, elterelem a figyelmemet”-en át, a “mi a szarért ettem meg azt a fél csirkét”-ig. És abban is megvilágosodtam -így, hogy jobban odafigyelek magamra-, hogy nem csak az evésben vagyok ám kényszeres…. Tovább »

A kisfiamról (aki mellesleg 5 éves) kiderült, hogy tejallergiás. Illetve még várunk a pontos orvosi “ítéletre”, de a 3 hete házilag elvégzett teszt pozitív volt a tejfehérjére, ráadásul azóta kerül minden tejterméket és a három hónapos kora óta jellemző -gyakorlatilag állandó- taknyosság megszűnni látszik. A lényeg, hogy bevettük a növényi tejek világát, amik közül van… Tovább »