Rájöttem, hogy miért teszi pozitívvá a testképet a jóga (marha nagy felfedezés, de muszáj leírnom).
Előszedtem ugyanis emlékeimet a jóga órákról (hűű, de hány éve voltak már, bele se merek gondolni), és még néhány okos weboldalt is átnéztem, hogy biztosan minden helyesen idéződjön fel, és belevágtam a jógába. Már néhány napja igyekszem -ha nem is túl sokat, de- minden nap egy kicsit nyúzni (?) magam a jógával.
Az a döbbenetes, hogy pár nap alatt is jelentős változás történik az izmokban, mármint olyan szempontból, hogy már pl nem érzem úgy, hogy majd szétrobbannak a combom hátsó részén az izmok egy sima előredöntéstől. Könnyebben mozdul a derekam, jobban nyúlik a gerincem. Ez az egyik fontos dolog a testképpel kapcsolatban: nagyon hamar rájön az ember, hogy egy csomó mindenre képes a teste. Azért pl ettől még messze vagyok (de semmi sem lehetetlen, csak idő kérdése :-)):
A másik dolog pedig, ami szintén jót tesz a testképnek az az, hogy annyira szépek ezek a mozdulatok. Szinte bármelyik jógamozdulatnak megvan a szépsége, és azzal is tisztában vagyok, hogy én nem úgy nézek ki jógázás közben, mint egy 15 éve jógázó, saját magával tökéletes egyensúlyban lévő “jógi”, de mégis szépnek (szebbnek) érzem a testemet, amikor éppen egy ászanába vagyok belemerülve.
A pozitív testkép mellett pedig úgy általában is eszméletlen jó érzést okoz a jóga. Amikor az ember érzi, hogy egyetlen mozdulattól végigropog az össze csigolyája, de úgy, hogy egyszerre tűnik el minden feszültség a hátból. Bizonyos mozdulatoktól olyan, mintha minden a helyére zökkent volna az emberben (fizikailag és lelkileg egyaránt).
Valószínűleg az tenne a legjobbat, ha minden egyes alkalommal, amikor jön a kényszer az evésre, akkor megpróbálnék megcsinálni néhány jógagyakorlatot. Lehet, hogy hatékonyabban működne, mint az a módszer, hogy álljunk meg két percre, vegyünk néhány mély levegőt, és gondoljuk át, hogy miért akarunk enni. Mert ez utóbbi egyelőre nem megy.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: