Az étkezési zavarok egészségügyi következményei

Egy étkezési probléma nem csak a testsúly növekedését vagy drasztikus csökkenését vonja maga után. Számos pszichológiai és fizikai következménnyel kell megbírkóznia a táplálkozási zavarban szenvedőnek. Ezek egy részét a szélsőségesen megváltozott testsúly okozza, de több olyan is van, ami a kilogrammok számától független. Nézzük részletesen, hogy milyen hatásai vannak az egyes étkezési zavaroknak:

1. Anorexia nervosa
A folyamatos éheztetés következtében a szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges tápanyagokat, így lelassít minden fiziológiás folyamatot.
A szívműködés abnormális módon lelassul, a vérnyomás alacsony, az anorexiás beteg folyton fázik.
A csontsűrűség csökken, azaz csontritkulás következik be, a csontok így törékennyé válnak.
Az izomvesztés fizikai gyengeséget okoz.
Súlyos dehidráltság miatt szédülés jellemző, rohamok következhetnek be, a vesék és a szív leállhatnak.
A bőr és a haj száraz, a haj általában erősen hullik.
Ájulás, fáradtság, általános gyengeség jellemző.
A menstruáció elmarad, a beteg meddővé válik.
A kálium alacsony szintje miatt szívritmuszavarok, szívmegállás következhet be.

2. Bulimia nervosa
A folyamatos túlevés és purgálás az egész emésztőrendszerre hat, és az elektrolit- egyensúly felborulása a szívre és egyéb fő szervekre is hatással van.
A gyakori önhánytatás következtében a nyelőcső nyálkahártyája begyullad, a gyomor és a nyelőcső fala megrepedhet.
Szintén a sorozatos hányás következménye a fogzománc elvékonyodása, sérülése.
A belek működése megváltozik, a folyamatos hashajtó-használat székrekedést okozhat.
A purgálás miatt a vér káliumszintje lecsökken, így a szív normál működése bulímia esetén is veszélyeztetett.

3. Falászavar
A kényszeres túlevés fizikai következményei az elhízásra jellemző problémák és a súlyos anyagcsere-betegségek.
A vérnyomás, a koleszterinszint és a triglicerid szintje magas lehet, és ezek miatt fokozott a veszély a szív-és érrendszeri problémákra.
A kettes típusú cukorbetegség megjelenésének esélye is magasabb.
Az epekő- problémák kialakulásának esélye szintén nő.
A vesefunkció sérülhet, a vese leállhat.
Degeneratív ízületi gyulladás (ostheoarthritis) bukkanhat fel.
A hormonrendszer változása miatt a menstruációs ciklus felborulhat.
Bizonyos rákbetegségek kockázata nő.

4. Nem specifikus étkezési zavar (Ebbe a kategóriába sorolják azokat a táplálkozási zavarokat, amelyek több étkezési betegség tünetetit mutatják, de nem sorolhatók be egyik konkrét betegség kategóriájába sem.)
Ezzel a problémával járó hatások erősen függenek attól, hogy milyen étkezési tüneteket mutat a beteg, így igazából a fenti 3 kategória következményei közül bármelyik vonatkozhat rá.

Minden étkezési zavarra jellemzők továbbá az alábbi pszichológia következmények:
Szorongás, hangulatingadozás és depresszió.
Alacsony önbecsülés, és általános szégyenkezés a fizikai megjelenés miatt.
Fokozott érzékenység a testsúlyt illetve a külső megjelenést érintő megjegyzésekre.
Önutálat, bűntudat, ami miatt fizikailag bántalmazhatja (pl pengével vagdossa) önmagát  a beteg.
Izoláció (mivel sokszor inkább kerüli az olyan társasági eseményeket, ahol valamilyen étkezésre is sor kerül)
Félelem attól, hogy mások rosszallásával találják szembe magukat, és emiatt inkább elzárkóznak az emberektől.
Függőségek kialakulása nagyon gyakori következmény (alkohol, drog, cigaretta, stb)
Eltorzult testkép.

Mindegyik étkezési zavar veszélyes! Nem könyvelhetjük el, hogy egyik jobb, mint a másik. Mindegyik típusnak vannak súlyosabb és kevésbé súlyos fokozatai, ugyanúgy, mint pl egy depressziónak. Vagy egy torokgyulladásnak. Valaki könnyen kimászik belőle, valaki sokat küzd vele. Valaki nem is tudja, hogy beteg. Valaki pedig nem akarja elfogadni. És akkor nehéz meggyógyulni. De a statisztikák bíztatóak (?), az étkezési zavarok kb 50 %-a gyógyul teljesen, kb 25 %-nak csökkennek a tüneteik, míg a maradék 25 % nem javul (akár bele is hal) vagy éppen visszaesik. Esetleg egy másik étkezési zavart alakít ki az elsőből való felgyógyulás után.