Kényszeres túlevés

Van az, amikor úgy érzed, hogy összecsapnak a fejed felett a hullámok, de ha igazán belegondolsz, semmi komoly nem történt/történik, csak a sok apróságból egyszerűen összejön az a bazi nagy hullám. És kényszerevős gonddal együtt élve nem egyszerű az ilyen hullámos időszak. Bármilyen pici is a stressz, olyan egyszerű a jól “bevált” módon reagálni: enni…. Tovább »

Találtam egy kiváló figyelem-elterelő módszert, és az a főzés/sütés. Ha főzök vagy sütök, akkor nincs ehetnékem, ami tök jó. A probléma igazából az, hogy ezeket nem lehet egész álló nap csinálni, és amint elkészülök valami finomsággal (mert igen, főzésben és sütésben jó vagyok -csak, hogy nagy erőkkel építgessem az önértékelésemet is közben), szóval amint elkészül… Tovább »

Rájöttem, hogy miért teszi pozitívvá a testképet a jóga (marha nagy felfedezés, de muszáj leírnom). Előszedtem ugyanis emlékeimet a jóga órákról (hűű, de hány éve voltak már, bele se merek gondolni), és még néhány okos weboldalt is átnéztem, hogy biztosan minden helyesen idéződjön fel, és belevágtam a jógába. Már néhány napja igyekszem -ha nem is… Tovább »

Hosszú hónapok óta keresem az indokot, hogy miért kellene nekünk egy kutya. És sosem találtam igazán egy jó okot se, azt leszámítva, hogy nagyon-nagyon szeretnék egy kutyát, mert imádom őket. (A macskákat is, de Férjnek -állítólag- papírja van róla, hogy allergiás rájuk, pedig szerintem nem, és ezt több bizonyítékkal is alá tudom támasztani.) Na szóval… Tovább »

…aztán jól el is rontottam. Reggel lefutottam 6.5 km-t. Ez tök jó. Még azzal se idegesítettem magam, hogy miért kellett 50 perc ahhoz, hogy lefussak 6.5 km-t, mert azon örömködtem, hogy végig bírtam futni 50 percet én (ÉN, ÉN), aki februárban majd belehaltam az 5-ször két perc futásba. Szóval ez is jó volt, hogy a pozitívumot láttam. Aztán… Tovább »

Gyakorolgatom ezt a tudatos étkezést már pár napja, de néha baromi nehéz otthagyni a kaját, ha úgy érzem, hogy tele vagyok. Próbálok kisebb adagokat kiszedni vagy kisebb tányérról enni, de akkor is valamikor már a tányér felénél úgy érzem, hogy tele vagyok, és szabályos lelkifurdalás-félét érzek amiatt, hogy otthagyom a kaját. Vagy mondjuk leves után… Tovább »

Ó, de hányszor mondtam én ezt az elmúlt néhány hétben….. Ezzel a mondattal pusztán egyetlen probléma van, és az az, hogy nem teljesen igaz. Persze, józan ésszel belegondolva, igen, így van: ki akarok lábalni a zabálásból, vissza akarom szerezni a kontrollt, egészséges kapcsolatot akarok a kajával és saját magammal. De -valahol az agyam legesleghátuljában- ott kukucskál… Tovább »

A mindfulness módszert kiválóan lehet alkalmazni az étkezésekkor is. A tudatos étkezés lényege, hogy az ételt minden érzékszervünkkel élvezzük, és elfogadjuk testünk döntéseit, mert a test ösztönösen tudja, hogy mit, mikor és mennyit akar enni. (Nagy az átfedés a tudatos étkezés és az intuitív étkezés között, ez utóbbiról egy korábbi posztom megtalálható itt.) Tudatos étkezéssel elmulasztható az érzelmi… Tovább »

Manapság úton-útfélen szembetalálhatjuk magunkat a tudatos jelenlét (mindfulness) kifejezéssel. Én is említettem pár napja a jógás posztban ezt a szót. Olvashatunk mindfulness meditációról, hallhatunk mindful eatingről (tudatos étkezés). De mi is ez a tudatos jelenlét? Ezzel a témával kapcsolatban próbáltam mindent összeszedni ebben a posztban (és a következőben), mert a mindfulness technikát eredményesen alkalmazzák étkezési… Tovább »

Futok már egy ideje, tavaly kezdtem, aztán volt egy nagyobb kihagyás, és idén februárban vágtam megint bele, azóta tényleg rendszeresen futok. Most augusztus végén-szeptember elején volt egy hónapos kimaradás, mert volt egy elhúzódó köhögésem, és beszélni is alig tudtam tőle, nemhogy futni. Szombaton este végre úgy éreztem, hogy menni fog a dolog, és nekivágtam egy… Tovább »