Néhány éve van terjedőben egy új (?) diéta, az időszakos koplalás (intermittent fasting), aminek a lényege, hogy bizonyos napokon vagy órákban koplal (vagy nagyon keveset eszik) az ember, a fennmaradó időben viszont normál módon étkezik. Több változata is van ennek a módszernek: vannak, akik minden másnap koplalnak (alternate day fasting), vannak, akik egy hét alatt 2 -nem egymást követő- napon nem esznek, a másik 5 napon viszont igen (5:2 diéta). És vannak olyanok is, akik a nap 24 órájából kijelölnek egy pár órás “ablakot”, és csak az alatt a pár óra alatt esznek, lényeg, hogy a koplalós időszak minimum 16 óra legyen (ilyen pl a Harcosok étrendje, akik 4 órán át esznek, 20 órán át nem).
Az időszakos koplalásnak természetesen vannak támogatói és ellenzői is (ahogyan minden más diétának), és rengeteg tudományos kutatás vizsgálja az ilyen formájú koplalás hatásait a szervezetre. Az időszakos koplalás következtében pl megnő a növekedési hormon mennyisége a szervezetben, ami segíti az izomépítést és a zsírégetést. Egyes kutatások azt találták, hogy a diéta hatására csökken a vér triglicerid szintje, normalizálódik az inzulinérzékenység (csökken az inzulinrezisztencia), csökken az oxidatív stressz, csillapodnak a gyulladások. A koplalós időszakokat a szervezet enyhe stresszként éli meg, így a stressztűrő képességet is fokozza a koplalás. Szabályozza az éhséghormonok működését. A memóriára és a tanulási funkciókra is jótékony hatású az időszakos koplalás.
Bizonyos kutatások szerint a falásrohamokkal járó étkezési zavarokra is pozitívan hat ez a fajta koplalás. Ennek állítólag több oka is van: a koplalási időszak alatt az ember megtanulja, hogy milyen az igazi, fizikai éhségérzet. Továbbá a hangulatra is jótékony hatású az időszakos koplalás, így az érzelmi éhség kevésbé tud felbukkanni. Az energiaszint is nő, így a fáradtság okozta falásrohamok száma is csökkenhet. Ezt mondja a tudomány.
Én 2 éve kipróbáltam a minden másnapi koplalást, és kb 3 hétig ki is tartottam 🙂 Aztán megkezdődött az iskola a gyerekeknek, jött az első napok nehézsége (nekik nem volt nehéz, csak én éltem meg rosszul érzelmileg), és jött a zabálás is.
Úgy gondolom, hogy egy olyan ember számára, aki nem küzd étkezési gondokkal, kiváló ez a diéta. Az ember fogy (és ráadásul zsírból fogy, nem izomból), csak minden másnap kell éheznie (ami egyébként kb 2 hét után el is múlik: bármilyen furcsán hangzik, átáll a szervezet, és elmúlik a koplalós napok gyomorkorgós éhsége), és még jól is érzi magát közben (ha már belejött a koplalós időszakokba, mert azért eleinte ezek is elég gyilkosak tudnak lenni rosszkedv-ügyileg).
Viszont azok számára, akikre időről-időre rátör a falásroham, nehéz lesz megállni, hogy ne ész nélkül egyenek az evős napokon. (Lehet, hogy pár hét alatt ez is megváltozik, de én addig már nem jutottam el.) Egyáltalán már azt nem könnyű átvészelni, hogy az első pár nem-evős napon ne boruljon ki az ember az éhség okozta rossz hangulattól, és ne vágja sutba az egész próbálkozást egy 5000 kalóriás sajt+ csoki+ minden más falatozással. Szóval úgy gondolom, hogy önmagában nem elég az időszakos koplalás a falászavar megszüntetésére. Lehet, hogy mások ezt meg tudják cáfolni, de nekem 2 éve semmiképpen nem volt elég.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: